Az elemzési szakasz utolsó fázisában történik tehát a kívánt eredmény eléréséhez szükséges stratégia kiválasztása.
A terv mindig csak egy feladat megoldására irányul. A célfa segítségével választjuk ki azt a beavatkozási útvonalat, amely – a rendelkezésre álló idő- és forráskereten belül
- egy konkrét feladattól garantáltan eljut a legfőbb célig, de egyben megfelel az alábbi fő kiválasztási szempontoknak.
- illeszkedik a fejlesztés alapelveihez és alapértékeihez, azaz semmiképp sem ellentétes a projektet megvalósítók egyéb céljaival, a fejlődésről alkotott elképzelésével,
- biztosított a megvalósító számára a szükséges tudás és információs háttér, valamint a technikai feltételek,
- biztosítottak a pénzügyi források, azaz a szükséges saját erő rendelkezésre áll, és az elérhető támogatási programok valamelyikében a kívánt mértékig a megvalósítás, ill. a megvalósító szervezet támogatható,
- hatékony, azaz adott idő alatt a befektetett erőforrások ezen az úton hozzák a legnagyobb eredményt, illetve a befektetett erőforrások arányban állnak a kapható eredményekkel,
multiplikátor-hatással rendelkezik, azaz a megvalósítás a célfa, ill. célfák más alrendszerében is előrelépést indukál,
- minimalizálja a konfliktusokat, azaz nem szít túl nagy ellentéteket, mások érdekeit legkevésbé sérti.
A stratégia-elemzés során kerül eldöntésre, melyek azok a célok, amelyek bekerülnek a jelenlegi projekt céljai közé, és melyek azok, amelyek kimaradnak. A stratégia tehát olyan célokat tartalmaz, amelyek illeszkednek a tervhez a rendelkezésre álló idő és erőforrások függvényében.
A stratégia áttekinti a különböző beavatkozások megvalósíthatóságát, ami a terv fókuszának elmozdulásával járhat. Ebből kifolyólag, miután kiválasztásra került a stratégia, a terv célja és általános célkitűzései többé-kevésbé rögzítettek.
A stratégia-elemzés folyamata:
- Határozzuk meg, melyek azok a célok, amelyeket nem kívánunk elérni (nem kívánatos, vagy nem megvalósítható).
- Csoportosítsuk a célokat, hogy kialakuljanak a lehetséges stratégiai alternatívák, stratégiai irányok.
- Válasszuk ki, melyik stratégia a legmegfelelőbb a kiválasztási kritériumok alapján (a kiválasztási kritériumokat a résztvevők közösen határozzák meg a stratégia elemzés kezdetén).
- Határozzuk meg az átfogó célt és a konkrét célokat.
Logframe – Logikai keretmátrix
A logikai keretmátrix megközelítést (Logical Framework Approach, LFA) a USAID (az Amerikai Egyesült Államok külhoni segélyekkel foglalkozó szervezete) fejlesztette ki az 1960-as években, fejlesztési tevékenységek tervezésének, irányításának és értékelésének segítése céljából. Gyakran használják ezt az eszközt a tervek, projektek logikájának strukturálásához, adott helyzetek értékelésére, célok, célrendszerek és tevékenységek meghatározására. A logframe módszer mind a tervezés, mind a végrehajtás, mind az értékelés során használható, a projektciklus valamennyi szakaszában meghatározó szerepet játszik.
A logikai keretmódszer alkalmazásával a javasolt projekttervek tesztelhetőek azok relevanciájának, megvalósíthatóságának és fenntarthatóságának biztosítása érdekében.
A logframe egy 4 sorból és 4 oszlopból álló mátrix, amely 16 téglalapban foglalja össze a projekt szempontjából legfontosabb információkat.
A logikai keretmátrix nem pusztán mechanikus eljárások összessége, hanem egy gondolkodást segítő eszköz. Megfelelő használat esetén a logframe segítséget nyújt a tevékenységek, eredmények, tervezett célok és átfogó célok közötti logikai összefüggések jobb áttekintéséhez.
A logframe mátrix cellái mind vertikálisan, mind horizontálisan egymásra épülnek.
A vertikális logika segítségével beazonosíthatóak a tervezett célok, tevékenységek, tisztázhatóak az okozati összefüggések, valamint meghatározhatóak a belsőleg befolyásolható körön kívül eső fontos feltételezések, illetve kockázatok:
- milyen előfeltételeknek kell teljesülnie a tevékenységek megvalósításához,
- a tevékenységek megvalósulása esetén milyen feltételei, kockázatai vannak az eredmények elérésének,
- az eredmények elérése esetén milyen feltételei, kockázatai vannak a projekt célok teljesülésének,
- az tervezett projekt célok teljesülése esetén milyen feltételei, kockázatai vannak az általános célok elérésének.
A horizontális logika a projekt hatásai és a projekt által felhasznált erőforrások méréséhez kapcsolódik, a főbb indikátorok (mutatók) és azok ellenőrzéséhez szükséges források meghatározásán keresztül.
1. Az első oszlop: Beavatkozási logika
A logframe mátrix első oszlopa a beavatkozási logika, amely megadja a projekt alapjául szolgáló stratégiát. Ez a projekt magyarázó leírása.
Az átfogó célok azok a célok, amelyek a projekt hosszú távú hatásait mutatják be az érintettekre vonatkozóan. Ezeket a célokat a projekt önmagában nem tudja elérni, elérésükhöz szükség van további projektek megvalósítására is.
A projekt cél az a konkrét cél, amit a projekt megvalósításával közvetlenül el kívánunk érni. Minden projektnek csak egy konkrét célja lehet.
Az eredmények a projekt keretében végrehajtott tevékenységek “termékei”, amelyek a projekt megvalósítása után rövid távon létrejönnek. (Az eredményeket célszerű besorszámozni.)
A tevékenységek azok a lépések, amelyeket az eredmények elérése érdekében szükséges megtenni.
A logframe ezen oszlopában kerülnek meghatározásra a beavatkozási logika oszlopban meghatározott célok, eredmények elérésének mérésére szolgáló objektíven ellenőrizhető mutatók (indikátorok). Az objektíven ellenőrizhető mutatók megmutatják, hogy a logframe egyes szintjein elhelyezkedő célokat sikerült-e teljesíteni vagy sem. E mutatók alapján kerülhet sor a megfelelő monitoring rendszer kidolgozására.
Az átfogó célok mérésére szolgáló indikátorok a hatásindikátorok.
A projekt cél mérésére szolgáló indikátorok az eredmény indikátorok.
A projekt eredményének mérését az output indikátorok teszik lehetővé.
Az indikátorok olyan objektíven mérhető jelzőszámok és specifikációk, melyek az eredmények mennyiségi (db, fő, m, m2, m3, tonna, Ft, % …), minőségi (kategória, szint, célcsoportra, funkcióra, kompetenciára, helyre, témára utaló jelző), vagy időbeni (állandó, időszakos, … évi) meghatározását adják.
A legalsó sorban kerülnek feltüntetésre az eszközök, erőforrások. Az erőforrások közé a tervezett tevékenységek elvégzéséhez és a projekt irányításához szükséges emberi, anyagi és pénzügyi erőforrások tartoznak.
3. Harmadik oszlop: Ellenőrzés forrásai és eszközei
Ebben az oszlopban az kerül feltüntetésre, hogy az objektívan mérhető indikátorokhoz szükséges információk, adatok honnan szerezhetők be, hol találhatóak.
Az alsó sorban kerülnek meghatározásra a projekt megvalósításának (az eszközöknek) a költségei és azok forrásai (támogatás, saját erő, partnerek, hitel). Forrás lehet a készpénzben vagy már lekötött hitelben meglévő sajáterő, a rendelkezésre álló épület, berendezés, már meglévő engedélyek, tervek, emberi erőforrások, stb.
Egy projekt sikere gyakran nemcsak a projekt beavatkozásain múlik, hanem bizonyos külső tényezőkön, illetve konkrét feltételezéseken is, amelyek kívül esnek a projekt hatáskörén. A külső tényezők brainstorming (ötletbörze) révén határozhatóak meg a logframe minden egyes szintjére vonatkozóan. A projekt beavatkozásokon túl a sikerhez szükséges egyéb tényezők az alattuk lévő sorban találhatóak, így a feltételezéseket és kockázatokat tartalmazó oszlop egy szinttel lentebb kezdődik, mint a másik három oszlop.
A feltételek feltárásában alulról felfelé haladunk, mégpedig olyan logika mentén, hogy minden szinten azt keressük, hogy az adott szinten elért eredmények, hatások mellett a következő szint céljának teljesüléséhez mire van még szükség.
A feltételezések meghatározását követően a kívánt helyzet formájában kell azokat megfogalmazni. Ilyen módon lehetővé válik ellenőrzésük és értékelésük a feltételezési algoritmus segítségével. A feltételezések vizsgálatának logikai folyamatát a következő ábra foglalja össze.
A folyamat első lépése, hogy megvizsgáljuk az adott feltétel fontosságát a projekt szempontjából. Amennyiben a feltétel nem fontos, akkor az adott feltétellel nem foglalkozunk tovább.
Amennyiben a vizsgált feltétel fontos, akkor következő lépésként bekövetkezésének valószínűségét vizsgáljuk meg. Itt három esetet különböztetünk meg:
- ha a bekövetkezés biztos, akkor a logframe-ben nem szerepeltetjük a feltételt, mivel az adottságnak vehető;
- ha az adott feltétel bekövetkezése valószínű, akkor a tényezőt figyelni kell;
- amennyiben valamely fontos feltétel bekövetkezése nem valószínű, úgy meg kell kísérelnünk átalakítani a projektet. Ha ez nem sikerül, úgy a projekt nem megvalósítható, az ötlet elbukott.
A fenntarthatóságot biztosító tényezőket is figyelembe kell venni a logframe-ben, ugyanúgy mint
Objektíven ellenőrizhető mutatók
Az objektíven ellenőrizhető mutatók megmutatják, hogy a a logframe egyes szintjein elhelyezkedő célokat sikerült-e teljesíteni vagy sem. E mutatók alapján kerülhet sor a megfelelő monitoring rendszer kidolgozására. A logframe ezen oszlopában kerülnek meghatározásra a beavatkozási logika oszlopban meghatározott célok, eredmények elérésének mérésére szolgáló indikátorok.
Az átfogó célok mérésére szolgáló indikátorok a hatásindikátorok;
A konkrét cél mérésére szolgáló indikátorok az eredmény indikátorok.
A mutatók relevanciája SMART kritériumrendszerrel vizsgálható, amely az angol Specific, Measurable, Available, Relevant, Time-bound szavak rövidítése, azaz a jó indikátorok jól meghatározottak, mérhetőek, hozzáférhetőek viszonylag elfogadható költségek mellett, relevánsak az érintett célok szempontjából, és időszakhoz, időponthoz kötöttek.
Specific (specifikus): arra és elsősorban arra a jellemzőre vonatkoznak, amelyhez hozzárendeljük őket, és az adott jellemzőről kellő mélységben és részletességgel szolgáltat információt. Az egyes célkitűzésekhez rendelt mutatók esetében a specifikusság azt jelenti, hogy az adott mutató valóban hiteles, és „zajtól mentes” képet ad az adott célkitűzés megvalósulásáról.
Measurable (mérhető): azon indikátorok gyakorlati felhasználhatósága, amelyekhez nem tudunk számértéket rendelni, csekély. Az indikátorok számszerűsíthetősége, mérhető formában történő meghatározása alapvető fontosságú.
Available (elérhetőek, rendelkezésre állnak): fontos, hogy az adott indikátor értékére vonatkozó információhoz hozzá lehessen férni, létezzen vagy létre lehessen hozni egy olyan információs rendszert, melyből az adott indikátorra vonatkozó információ kinyerhető. Ezen kritériumnak nem csak elméletben kell teljesülnie, hiszen a folyamatos adatgyűjtés megvalósíthatósága múlik ezen, így az indikátor meghatározásánál figyelembe kell venni azt is, hogy milyen költségekkel, erőfeszítésekkel lehet megszerezni az indikátorra vonatkozó értékeket. Az információ megszerzésének ráfordításainak arányban kell állniuk az információ hasznosságával.
Relevant (releváns): az indikátornak a felhasználás szempontjából fontos és hasznos információt kell hordozniuk
Time-bound (időhöz kötött): az időhöz való viszony két szempontból is jelentős az indikátorok esetében. Egyrészt egyértelmű kell, hogy legyen az az időpont vagy időhorizont, amire egy adott mutató vonatkozik: melyik hónapra, melyik évre szóló adatról van szó, egyes célértékeket milyen időtávon kívánunk megvalósítani, stb. Másrészt mind a tervezés, mind a végrehajtás optimalizálásához elengedhetetlen, hogy a leíró jellegű mutatók az időszerű, időben is valósághű állapotot ábrázolják.
A vállalkozások, szervezetek meghatározzák elképzelésüket, küldetésüket, céljaikat, tevékenységük tárgyát, vannak irányelveik, bizonyos dolgokat értékként kezelnek. A fogalmak tartalma, melyek között hierarchikus elrendezés áll fenn, adja az adott szervezet stratégiai céljait, szándékat. Sokak számára gondot jelent a misszió és stratégia megkülönböztetése. A missziót a szervezet, vállalkozás küldetésének is szokták nevezni. Ez a pozitív jövőképet tartalmazza, mely eléréséért hozták létre a szervezetet, vállalkozást. A stratégia viszont megmutatja, hogyan szeretnénk elérni ezt a közös célt.
A közös jövőkép, misszió nagyon fontos egy vállalkozáson, szervezeten belül. A közös jövőkép hiánya a következő kis történet valóságban történő beteljesedéséhez vezethet:
Hol, volt, hol nem volt, volt egy vállalkozás ahol négy ember dolgozott: VALAKI, BÁRKI, MINDENKI és SENKI . Egy nagyon fontos munkafeladatot kellett sürgősen elvégezni, amelyre megkértek MINDENKI-t . MINDENKI meg volt győződve, hogy VALAKI el fogja végezni a munkát helyette. BÁRKI elvégezhette volna, de SENKI sem végezte el a munkát. VALAKI megharagudott, mert az MINDENKI dolga lett volna. MINDENKI azt hitte, hogy BÁRKI el fogja végezni a munkát, de SENKI nem gondolt arra, hogy ahhoz nincs kedve MINDENKI-nek .
A vége az lett, hogy MINDENKI megvádol VALAKI-t amiért SENKI nem csinálta meg azt, amit BÁRKI megcsinálhatott volna.
„A kiváló(ságra törekvő)" szervezet küldetését és jövőképét egy világos, az érintettek elvárásaira összpontosító, a piac és az ágazat jellegzetességeit is figyelembe vevő stratégia segítségével valósítja meg. A stratégia megvalósítása érdekében szervezeti politikákat (például minőségpolitika, környezeti politika) alakít ki, melyet különböző szintű tervek és hozzájuk kapcsolódó célok segítségével valósít meg.
Szép napot kívánok !
Vastag László
Magyarkanizsáról
Felhasznált források:
www.vati.hu
MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda : PCM kézikönyv
Transparens alapítvány: Projekt tervezés és pályázatírás