Vásárolt készletek tervezése
Tervünk ezen fejezetének kidolgozásakor az anyagellátási tevékenység tervezésén (termelő vállalkozásnál) van a fő hangsúly, amikor a fő cél, hogy megfelelő mennyiségben, minőségben, időben legyen megfelelő anyag.
A tervezés kiinduló információi:
- Beszerzési források részletes elemzése nagyon fontos feladat,
- Előző időszaki anyagfelhasználási adatok figyelembevétele,
- Szükséges még adatot gyűjteni arra, hogy a termeléshez mennyi anyag kell, erre szolgálnak az anyagfelhasználási normák.
Az egységnyi termék előállításához szükséges anyagmennyiséget több módon is meghatározhatjuk :
- Nettó anyagfelhasználási norma: ténylegesen milyen anyagmennyiség épül be a termékbe
- Bruttó anyagfelhasználási norma: nettó norma + indokolt hulladék mennyisége egy termelési egységre (ezen utalványozzák az anyagfelhasználást, anyagkivételezést)
- Beszerzési norma: bruttó norma + termékegységre jutó selejt (tervezés mindig ezen történik)
A termelési feladatot részletesen ismerni kell, illetve minden más feladatról tudnunk kell, aminek anyagigénye van.
Anyagellátási terv területei:
- Anyagfelhasználás tervezése, anyagszükséglet megállapítása
- Anyagbeszerzés tervezése
Tervezési módszerek:
Különböző anyagféleségeket különböző módszerekkel tervezik, erre alkalmazzák az ABC elemzést.
- Alapvető anyagok (A)
- Jelentős anyagok (B)
- Segédanyagok (C)
Két területre kell összpontosítanunk:
- Alapanyag felhasználás, beszerzés tervezése (részletesebb)
- Egyéb anyag felhasználás, beszerzés tervezése (segéd, üzem, fogyóanyag, nagyvonalú tervezés, becslés, bázisadatok alapján)
Alapanyag felhasználás tervezése:
Termékfajtánként azon belül anyagfajtánként és fordítva.
Tervezett termelési feladat * beszerzési norma = anyagszükséglet
A termék anyagszükséglete műszaki számításokon alapuló számítások eredménye.
Egyéb anyagfelhasználás tervezése:
Nem normázzák, általában becsléssel, arányelemzéssel, bázisadatok alapján tervezik.
Anyagbeszerzés tervezése:
Az anyagfelhasználás fedezetének tervezését jelenti.
Alapanyag beszerzés tervezése:
Kell egy anyagmérleg a főbb alapanyagfajtákra összeállítva.
Bal oldalán a szükséglet: anyagfelhasználás + ZK
Jobb oldalán a fedezet: NYK + beszerzés
NYK + Beszerzés = Felhasználás + ZK.
A NYK tervezésével kezdődik, ez a tervezés időpontjában ismert anyagkészlet módosítva az elkövetkezendő idő készletmozgásával.
ZK tervezése: becsléssel (átlagkészlet becsléssel)
ZK = jellemző átlagkészlet
Ez egy számtani átlag:
ZK = minimális készlet + (Folyókészlet / 2)
A minimális készlet részben biztonsági, részben törzskészlet.
Nem mindig van természetes mértékegységben, hanem jellemzően időben fejezik ki (hány napi készlet, mértékegysége a készlet normanap)
Egyéb anyagbeszerzés tervezése:
Nincs részletes tervezés, becsléssel, arányelemzéssel, bázisidőszak alapján tervezik.
Árukészlettel kapcsolatos tervezési feladatok a kereskedelemben:
Nincs megmunkálási tevékenység, nem a termeléshez, hanem közvetlenül az értékesítéshez kötődik (vevői igények).
Kiindulópont az értékesítés.
Árukészlet nagyságának tervezése:
Folyamatos forgalom lebonyolításához szükséges készlet a lehető legkisebb eszközlekötéssel. Mindig időponti adat, de a tervezés időszakra vonatkozik, így átlagkészlet tervezésről beszélünk.
Átlagkészlet = (NYK + ZK) / 2 vagy hronologikus átlagot is lehet alkalmazni.
Többféle átlagkészlet megállapítási módszerrel dolgoznak egyszerre, így közelítik a tényleges átlagkészletet.
Módszerek az átlagkészlet megállapítására:
- Prognózis, becslés: NYK-re
- Számtani átlag: (NYK + ZK) /2 előző időszakok ZK/NYK aránya rávetítve a becsült NYK-re és így tervezik a ZK-et, majd átlagolnak.
- Mutatószámok segítségével: értékesítés kifejeződik bennük:
- Készletrugalmassági együttható alapján:
tapasztalat alapján határozzák meg:
r = DKészlet / DForgalom
Ilyenkor az Átlagkészlet = `K(0) * (1+(I(p) – 1)*r))
Forgási sebesség mutatóinak alkalmazása: `K = tervezett forgalom / tervezett fordulatszám
Készlethatékonysági mutatók felhasználása: F/`K vagy `K/F
Árubeszerzési tervezése: áruforgalmi mérlegsor alapján: NYK + Beszerzés = Értékesítés + ZK
Beszerzés = Értékesítés + ZK – NYK
Megfeleltetés szabályaira figyelni kell: egyeztetni kell, hogy minden beszerzési áron, fogyasztói áron vagy eladási áron kerüljön bele tervünkbe!
És zárszó helyett íme a benchmarking nyolc fontos lépése :
1. Határozzuk meg, mit kívánunk tökéletesíteni, mit kívánunk elérni.
2. Határozzuk meg, hogy ennek megvalósításához milyen erőforrásokra lenne szükségünk.
3. Keressünk olyan hozzánk hasonló nagyságú, feladatú intézményeket, ahol az általunk kitűzött célt már elérték.
4. A kapcsolat felvételével kérdezzük meg őket, hogyan csinálták, mire volt szükségük, milyen nehézségeik voltak.
5. Próbáljuk felmérni, mi képesek lennénk-e erre. Hasonlítsuk össze a rendelkezésünkre álló paramétereket, teljesítménymutatókat és egyéb elemzéseket, amelyek a másik intézmény rendelkezésére állt, vagy nem állt, amikor a fejlesztésbe belekezdtek.
6. Üljünk össze és dolgozzunk ki programot lemaradásunk pótlására.
7. Kezdjünk neki és hajtsuk végre a programot.
8. Ellenőrizzük folyamatosan az eredményeket.
És még egy kis „apróság”:
Az üzleti és marketingtervezés során gyakorta használt modell az ún. gap analízis, más néven rés elemzés. A módszer lényegében a jövőbeli célokat és a várható teljesítményt hasonlítja össze, és az eltérés kiküszöbölésére próbál megoldásokkal szolgálni.
A gap analízis szerint ha egy vállalat üzleti célkitűzései és az előrejelzések alapján várható jövőbeni eredménye között eltérés tapasztalható, akkor a célok elérése érdekében sürgős beavatkozásra van szükség. Ahogyan az ábránkon is látható, a modell a kitűzött célok és a prognosztizált teljesítmény közti különbséget két részre bontja, vagyis két összetevővel magyarázza:
1.A rés keletkezésének egyik oka az üzleti tevékenység elégtelensége (kompetitív rés), amelyet
-megnövelt teljesítménnyel, pl. a költségek csökkentésével, az értékesítés fejlesztésével vagy az árak növelésével, illetve
-a penetráció (vagyis az elterjedtség) javításával, azaz a használat vagy a piaci részesedés növelésével lehet csökkenteni.
2.Az eltérés másik oka ugyanakkor a fejlődésnek és az idő előrehaladtának megfelelő új stratégiák szükségessége (diverzifikációs rés), amelyre a megoldás
-a célkitűzések felülvizsgálata és csökkentése,
-a piac kiszélesítése (pl. új fogyasztói csoportok megszólítása, földrajzi terjeszkedés)
-termékfejlesztés vagy
-diverzifikáció, vagyis új piacokon új termékek bemutatása lehet.
Ábra: A gap analízis modellje
A teljesítmény javítására a legkézenfekvőbb lépésnek a penetráció javítása kínálkozik, hiszen ez esetben sem új piacok megnyitására, sem a meglévő termék-portfólió változtatására nincs szükség. A fogyasztók által használt mennyiség vagy a használat gyakoriságának növelése azonban korántsem egyszerű feladat, ezért sok esetben a megoldás a cég kínálatának bővítése vagy javítása.
Bármi legyen is azonban a vállalat döntése, a célok és várható eredmények közti rés megszüntetésére irányuló lépések megválasztása előtt érdemes további piaci modelleket (pl. portfólió modell, potenciál-versenyképesség modell) bevonni az elemzésbe. A továbblépést kínáló opciók összevetésére a legjobb módszer a termék- vs. piacbővítési lehetőségek vizsgálata, amelynek köszönhetően biztosítható, hogy a választott megoldás - legyen az árcsökkentés vagy új piacok megnyitása - a vállalat erősségeire épít és összhangban van képességeivel, lehetőségeivel.
Sikeres tervezést !
Szép napot kívánok !
Vastag László
Magyarkanizsáról
Forrás:
www.tanulokozosseg.mindentudo.hu
www.marketinginfo.hu
www.Internet-marketing.hu
Békés, Boldog és Meghitt Karácsonyi Ünnepeket
kívánonk Neked és Családodnak !
BOLDOG ÚJ ÉVET !
BORT, BÚZÁT, BÉKESSÉGET ÉS JÓ EGÉSZSÉGET
KÍVÁNOK MINDEN KEDVES OLVASÓMNAK !