Az eddigi bejegyzésekben olvashattunk a tervezés különböző elméleti megoldásairól, melyek lehet, hogy néha egy kicsit száraznak tűntek, de alapjában véve, útmutatót nyújtottak és nyújtanak a terv gyakorlati megalkotásához.
Valójában mi is a terv ?
A terv a te elképzeléseidről, céljaidról szól, melyet papírra vetsz azért, hogy útközben ellenőrizhesd annak megvalósulását és esetleg módosítsd annak érdekében, hogy még az esetleg megváltozott körülmények és feltételek mellett is megvalósuljanak.
Amikor tervet készítesz te vagy a vállalkozó, aki játszadozol a „mi lenne, ha” elképzeléseivel, de te vagy a menedzser aki a problémákra koncentrál és mindent a helyére szeretne rakni, és ha te vagy a szakember is, akkor arra is gondolnod kell, hogy neked kell mindezt hamarosan megvalósítani.
Egyszerű szavakkal élve te vagy egy személyben aki álmodik, aki idegeskedik és kérődzik is a dolgokon.
A gazdaságban a terveket általában üzleti tervnek nevezzük.
Mi is az üzleti terv ?
Az üzleti terv a vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze és egy új ötlet megvalósíthatóságának vizsgálata. Szépen hangzik, tudom, de még mindig bonyolult és nem egészen érthető, ezért a következőkben megpróbálok a lehető legegyszerűbb módon végigvezetni egy üzleti tervet, melyet bármikor elkészíthetsz önmagadnak, ha nem másért, akkor csak azért, hogy megbizonyosodj arról a tényről, hogy a dolgok a rendes kerékvágásban mozognak.
Na, de fogjunk hozzá !
Amennyiben hivatalos üzleti tervet készítünk, azt mindig a vállalkozás alapadatainak ismertetésével kezdjük:
- A vállalkozás neve, címe, adatai (adószám, KSH-szám);
- Székhely, telephely;
- Alapítási év;
- Tulajdonosi viszony (társasági forma); A tulajdonosok neve, címe;
- Számlavezető bank és számlaszám;
- A vállalkozás egyéb jellemző adatai; A vállalkozás működési köre.
Esetleg:
- A finanszírozási igény jelzése;
- Az adatok bizalmas kezelésre vonatkozó információk.
Erre viszont belső célokat szolgáló üzleti terv esetén nincs szükség.
Az üzleti terv alappillérét képezi mindig a jelenlegi állapot felmérése.
Hol tartunk most ?
Ha most szeretnél vállalkozásba fogni akkor is felmérheted, hogy mivel rendelkezel:
- Egy épületrész, melyet átalakíthatok üzleti tevékenység végzésére
- Egy számítógép nyomtatóval
- 100.000,00 EUR készpénzzel
- 50.000,00 EUR állami támogatás, mint új vállalkozó
- stb….”ah, mondta Bach”…és még ami így első nekifutásra eszedbe sem jut.
Amennyiben már vállalkozó vagy, akkor viszont nézzük sorjában:
- először is a könyvelődtől elkéred a következő adatokat / kb. 20 adat nem sok / :
Érdemes megnézni az előző évek hasonló adatait is.
Vizsgáljuk meg az eredmény mérlegünket is:
Két semmit mondó táblázat, száraz számjegyek keretbe szorítva, de ha valós adatokat rejtenek önmagukban, akkor igen sokat megtudhatunk belőlük.
Kezdjük az eszközökkel és azok forrásaival.
Mi az, hogy eszköz ?
Eszközök a gépek, berendezések, épület, egy polc, a számítógép, íróasztal stb.. Ezek az állandó eszközeink, melyek a vállalkozás folyamatában elhasználódnak, kopnak, szakszerűen mondva amortizálódnak.
Eszközök kategóriájába tartozik raktárkészletünk, legyen az nyersanyag, késztermék, vagy kereskedelmi áru, de ide tartozik a készpénz (folyószámlán) és a vevők tartozása, amely szintén a mi pénzünk lesz egyszer, amikor majd fizetnek nekünk. Ezek a forgó eszközök.
És akkor mi a különbség az állandó és forgó eszközök között ?
Az állandó eszközök állandó jelleggel részei vállalkozásunknak, a gépeken termelünk, a széken ülünk, a számítógépen levelet küldünk és tájékozódunk, esetleg könyvelünk, és attól függően, hogy milyen intenzitással dolgozunk, azok arányos ütemben amortizálódnak, elkopnak, tönkre mennek, még akkor is, ha folyamatosan javítjuk őket. De amennyiben nem használjuk ki őket 100%-ban, akkor is fenn áll a veszélye annak, hogy elavulnak.
Röviden, ezeket az eszközöket megvásároltuk, meg vannak, és csak rajtunk múlik, hogy használjuk őket, vagy sem.
A forgó eszközök viszont állandó mozgásban lévő eszközeink, melyek nagysága tevékenységenként eltérő, de függ az adott piaci körülményektől is amelyek közepette működtetjük vállalkozásunkat, de legfőképpen vállalkozásunk tevékenységének intenzitását tükrözi..
Amennyiben vevőink minden igényeit azonnal ki szeretnénk elégíteni azonnal, akkor nagyobb késztermék illetve áru tartalékra, nagyobb raktárkészletre van szükségünk. De raktárkészletünk megnőhet akkor is, amennyiben lelassul az eladás valamilyen oknál fogva.
Mindenesetre raktárkészletünk minden nagyobb eltérése az optimális raktárkészletnél bizonyos intézkedések folyamatát eredményezi.
Ebben a raktárkészletben a mi pénzünk áll, és ezért célunk, hogy minél kisebb raktárkészlettel meg tudjuk oldani vállalatunk folyamatos és zökkenőmentes működését.
Forgó eszközünk állandóan forog a PÉNZ – NYERSANYAG – ÁRU – VEVŐK - PÉNZ tengelyen és nekünk kell szabályoznunk beszerzési és eladási politikánkkal annak struktúráját.
A pénz, amely a számlánkon áll, nem profitál. A raktárkészlet biztonságot nyújt az inflációs tényezőkkel szemben, de áll és nem profitál, a vevőknél lévő túl sok pénz viszont növeli a bizonytalanságot. Úgy jó, ha folyamatosan mozgásban van forgó eszközünk, mivel annyiszor profitál, ahányszor megfordítjuk.
Minden eszköznek van forrása, valaki pénze benne van. Ne feledd, semmi sincs ingyen, amit ingyen kapsz, azt elvették valakitől.
Az eszközeinket jelen esetben saját befektetési tőkénkből, vevőink előlegeiből, rövid lejáratú hitelből és a szállítóinknak nem kifizetett pénzből finanszíroztuk. Ebből rögtön láthatjuk, hogy valós raktárkészletünk csak 2000,00 EUR, mivel a többi árut már kifizették nekünk előre, csak mi még nem szállítottuk azt le.
Vizsgáljunk meg egy pár mutató számot, amely teljesebb képet nyújt vállalkozásunk valódi állapotáról:
Likviditás ellenőrzése:
Forgó eszközök / Rövidlejáratú kötelezettségek =Likviditási mutató
Forgó eszközök : raktárkészlet: 32.000,00
készpénz : 6.000,00
vevők tartozása: 5.000,00
Összesen: 43.000,00 EUR
Rövidlejáratú kötelezettségek: Hitel : 10.000,00
Előleg: 30.000,00
Szállítók: 16.000,00
Egyéb: 3.000,00
Összesen: 59.000,00 EUR
Likviditási mutató: 43.000,00 / 59.000,00 = 0,73 amely kisebb mint 1, ami azt jelenti, hogy nagyobbak a kötelezettségeink, mint a rendelkezésre álló forgó eszközünk. Ügyelni kell a kifizetések és megfizettetések határidejére, mert likviditási gondjaink adódhatnak a közeljövőben /érdemes részletesen is elemezni/.
Valós nettó forgó eszközök :
Mutató szám = Forgó eszközök – Rövidlejáratú kötelezettségek =
43.000,00 – 49.000,00 = -6000,00 EUR
ami azt jelenti, hogy 6000,00 EUR forgó eszköz hiányunk van, melyet úgy orvosolhatunk, hogy megvalósított profitunkat forgó eszközbe fektetjük a közeljövőben, vagy újabb tőkét vonunk be vállalkozásunkba.
Pénzügyi biztonság :
Mutató szám = Tőke / Források = 45.000,00 / 104.000,00 = 0,44
amely arra a következtetésre utal, hogy forrásaink nincsenek lefedve tőkével. Ez a mutató szám akkor pozitív, amennyiben nagyobb mint 0,5 , mivel ha attól kisebb, akkor az azt jelenti, hogy több az adósságunk, mint amennyi pénzt befektettünk vállalkozásunkba. Kezdő vállalkozásoknál ez gyakran megesik, de hosszabb távon, pénzügyi biztonságunk megőrzésének érdekében ajánlatos tőkével lefedni kötelezettségeinket, vagy csökkenteni azokat.
Az eszközök forgás számának megállapítása :
Mutató szám = Összbevétel / Forgó eszközök = 120.000,00 / 43.000,00 = 2,79 ami azt jelenti, hogy forgó eszközeink a PÉNZ – NYERSANYAG – ÁRU – VEVŐK – PÉNZ tengelyen háromszor sem fordulnak meg, és átlagban minden forgás alkalmával 8.000 / 2,79 = 2.867,00 EUR bruttó profitot termelnek. Ez a mutatószám ajánlatos, hogy nagyobb legyen 3-nál, de gazdasági ágazatonként különböző. Például a mezőgazdaságban búzát egy évben csak egyszer vethetünk és arathatunk, de a hajó iparban egy hajó előállítása több évbe is telhet, amely szükségszerűen meghatározza az eszközök forgás számát is.
De egy kereskedő, amennyiben ügyes és megnöveli a forgásszámot 3-ról négyre, akkor jelen példánkban, éves szinten nem bruttó 8.000,00 EUR –t profitál, hanem 4 x 2.867,00 = 11.468,00 EUR-t . Tudom, könnyű így szorozgatni, de elgondolkodtató !
Rentabilitás vagy jövedelmezőség megállapítása :
Mutató szám = bruttó eredmény (osztalék) / források = 8000,00 / 104.000,00 = 7,69 % amely nem rossz eredmény, de akkor igazán jó, ha 10% felett van .
Gazdaságosság :
Mutató szám = összes bevétel / összes kiadás = 120.000,00 / 112.000,00 = 1,07 amely mivel nagyobb, mint 1, elfogadható eredmény.
Az állandó eszközök fedettsége saját tőkével :
Mutató szám = Tőke / Állandó eszközök = 41.000,00 / 61.000,00 = 0,74 amely bizonytalanság képét tükrözi vissza, mivel a gépeket, berendezéseket és egyéb állandó eszközünket nem a saját pénzünkből vettünk, esetleg a forgó tőke kárára vásároltuk azokat.
A mutató szám akkor mutat pozitív állást, amennyiben nagyobb mint 1.
Az állandó eszközök és a raktárkészlet fedettsége hosszúlejárati forrásokkal :
Mutató szám = Tőke + Hosszú lejáratú kötelezettségek / állandó eszközök + raktár készlet = 45.000,00 + 0 / 61.000,00 + 32.000,00 = 0,48 amely akkor jelent hosszú távú biztonságot, amennyiben megközelítőleg az egyhez közelít.
Ezek apró számítások és elemzések, melyekből sok hasznos következtetést vonhatunk le eredményességünkről és jelen helyzetünkről. Minden ami rossz és bizonytalan, azon előbb utóbb változtatnunk kell.
Nem árt, amennyiben összehasonlítjuk az elmúlt 10 év termelését, eladását és profitabilitását is, hiszen elemezhetjük, hogy vállalkozásunk növekedő, csökkenő vagy stagnáló fázisában van-e.
Lássunk egy ilyen grafikont, és elemezzük azt:
O - amikor azt hittük, hogy nagyon jól megy, mindenki dicsért minket, és közben hanyatlott vállalkozásunk.
O – amikor újításokat vezettünk be, és az a pillanat, amikor ne adjuk el véletlenül sem vállalkozásunkat.
O és O között – a fejlesztési időszak.
Ez csak egy példa, de saját diagramunkon is találkozni fogunk hasonló fázisokkal. Érdemes megnézni és elemezni, hogy mely döntéseink járultak hozzá vállalkozásunk erősödéséhez és melyek azok, melyek nem igazolták elvárásainkat az elmúlt időszakban.
Ezután következik a piaci körülmények és eredmények elemzése.
Kezdjük a bevételek elemzésével.
Folytassuk a piac földrajzi elemzésével:
A legfontosabb vevők elemezése:
A legfontosabb szállítók:
Tekintettel, hogy vállalkozásunk a külföldi konkurenciához viszonyítva jelentéktelen, a hazai piacon jelen lévő piaci viszonyokat és helyzetet elemezzük:
Természetesen egy rövid SWOT elemzés mindig segít üzleti tervünk elkészítésében :
Ezek után áttekinthetjük eladásunk légkörét, amelyről még ha azt hisszük, hogy minden a legnagyobb rendben van, akkor is találunk apró rendellenességeket, melyek kiküszöbölése csakis növeli vállalkozásunk tekintélyét és perspektíváit.
Amennyiben üzleti tervünk külső igényeknek kell, hogy megfeleljen...pénzt, hitelt akarunk kapni, akkor természetesen kiemeljük legnagyobb sikereinket. Például a legjobb külföldi vásárlónkkal történő üzleti kapcsolatunkról is írunk, vagy ha csúcsminőségű gépeink vannak, akkor azokat részletesen bemutatjuk...a gyengébb pontjainkról viszont csak említést teszünk...annyit, olyan formában, ahogyan kérik tőlünk...láttál te már csúnya menyasszonyt ? ...mert én még nem.
Ne feledjük el a következő tényt sem : „1920-körül mondta egy angol pénzügyminiszter,hogy reklám nélkül eddig még csak a pénzverdében sikerült pénzt csinálni”.
Most már tudjuk, hogy hol tartunk. Kezdődhet a hibák kiköszörülése és az új ötletek papírra vetése, amelynek részleteiről majd legközelebb írok nektek.
Szép napot kívánok !
Vastag László
Magyarkanizsáról
