A rendszer környezetének lényege, szerepe és hatása :

Közvetlen környezet szerepe megjelenik:

-a rendszer működésének szélső értékeinek és a mozgási feltételek, lehetőségek viszonylatában,

-a mindenkori működés, helyzet, állapot térbeli adottságainak meghatározásának, szükségszerűségének, megismerésében, tervezésében,

-a működéshez szükséges energiák biztosításában illetve biztosíthatóságában,

Külső környezet másodlagosságának, súlyának szerepe:

-      a változások irányában,

-      a változások intenzitásában,

- a változások időpontjának bekövetkezésében befolyásoló, esetenként meghatározó   szereppel bír. 

Bolygónk és egész Naprendszerünk irányítója és működtetője  a Nap. A Földről a Napot csak nagyon speciális szögből vizsgálhatjuk, nevezetesen mindig az ekliptika síkjában vagyunk. Az első (és mindmáig egyetlen) szonda, amely felülről és alulról is vizsgálta a Napot, az Európai Űrügynökség Ulysses szondája volt, ez mind a mai napig működik.

A Nap "nem fér a bőrébe", működése során anyagával folyamatosan elönti a Naprendszert. A következőkben ezt a jelenséget fogjuk bemutatni.

A Napot a belső magban lezajló ún. fúziós folyamatok, a hidrogén - és egyéb könnyű magok - egyesülése fűti. Ez a folyamat csak a Nap legbelsejében zajlik, onnan a hő sugárzás formájában terjed, a külső rétegekben pedig az áramlási folyamatok dominálnak. A hő a Nap anyagában heves ütközéseket vált ki, az anyag jelentős részben plazma állapotba kerül.

A különböző hőmérsékletű anyag mozgása eltérő. A különböző hőmérsékletekhez más spektrális tartomány tartozik, ezért a Nap képe más és más, attól függően, milyen hullámhosszúságú hullámokat figyelünk meg. Vizsgáljunk meg néhány felszíni jelenséget! A Nap felszínén a plazma mozgása a mágneses erőtereket követi. A mágneses tér speciális, szőnyegszerű szerkezetet mutat, és felettébb bonyolult szerkezetű. Noha hasonlít egy dipól teréhez, el is tér attól. A sarki részről kiinduló mágneses erővonalak a Naprendszerbe is eljutnak balerinaszoknya szerű alakot mutatva, és az egyenlítői részen a felszínen záródnak. A napfoltok jelenléte a lokális mágneses tér zavaraival kapcsolatos, ezért van időbeli kapcsolat a napfoltok és a Nap mágneses pólusváltásai között.

A Nap látható felszínét és az afelett elhelyezkedő kromoszféra feletti tartományt napkoronának hívjuk, ez szabad szemmel a napfogyatkozások alkalmával figyelhető meg. A korona anyaga nagyon híg, de igen forró; a fűtés mechanizmusát még ma sem értjük. A koronában levő töltött részecskék sebessége igen nagyra nő, a Nap északi és déli pólusai közelében eléri a 800-1000 km/s sebességet, az egyenlítői tartományban az átlagos kiáramlási sebesség 300-400 km/s. A folyamatosan kiáramló anyagot napszélnek nevezzük. Az anyagkilövellés időnként igen gyors és heves, e folyamatokat korona anyag-kilövelléseknek nevezzük. Egy kilövellés során sok száz Gellért-hegynyi anyag kerül a naprendszerbe. A nap folyamatairól sokat megtudhatunk, ha a kilövellések során kiáramló nagyenergiájú részecskéket vizsgáljuk. Műszereinkkel ma már belátunk a felszín alá, észleljük a Nap rengéseit, a felszín alatti hatalmas áramlásokat, a felszíni mágneses struktúrák mélybeli szerkezetét. A Nap aktivitása sokfajta periodicitást mutat, a legfontosabb a Nap mágneses pólusainak változásával kapcsolatos 11 éves periodicitás.

A Napból kiáramló anyag kölcsönhatásba lép a bolygók környezetében található mágneses térrel és töltött részecskékkel. E töltött részecskék az atmoszféra legfelső rétegeinek anyagából keletkeznek a Nap ultraibolya sugárzásának hatására, de könnyen kiszabadulnak a bolygók vonzásából. A töltött részecskék kölcsönhatásának eredményeképp speciális plazmaszerkezet alakul ki a bolygók körül, ezt a bolygó magnetoszférájának nevezzük. A különböző plazmatartományokat éles határok választják el.

A magnetoszféra alakja a bolygó körüli plazma és a napból kiáramló plazma kölcsönhatásából alakul ki. A bolygó - így a Föld - magnetoszférája az ideáramló anyag egy részét eltéríti, és így pajzsként véd a Nap káros sugárzásai ellen. A kölcsönhatás egyik érdekes formája a hullámok keletkezése, ezek frekvenciája gyakran esik a hallható tartományba. Így ha az antennához hangszórót kötünk, hallhatjuk a szférák modern zenéjét.

A napszél egy része a mágneses bolygók (pl. a Föld) esetében a mágneses pólusoknál beáramlik, sarki fényt okozva. A sarki fény a Föld felszínéről nézve változó, színes, függönyszerű tünemény, az űrszondákról nézve glóriaként veszi körbe a sarkokat. Sarki fényt valamennyi mágneses bolygó esetében megfigyeltek.

Sokat vitatott kérdés, hogy a Nap működése kihat-e a földi időjárásra. Lassan egyetértés alakul ki abban, hogy ilyen kapcsolat létezik:

- a Nap ultraibolya sugárzása befolyásolja az ózon-keltést, ez kihat az atmoszféra cirkulációjára

- a napszél befolyásolja a felső atmoszféra elektromos jellemzőit, ez hat az alsóbb rétegekre is

- a napaktivitás csökkenése idején a behatoló töltött részek befolyásolják a felhőképződést .

Tehát a Nap, mint bolygónk rendszerének egyik domináns külső tényezője, meghatározó szerepet tölt be annak  alrendszerei- valamint részrendszereinek  kialakulásában és fejlődésében.

Megállapítható, hogy minden működő rendszer belső és külső környezetére vonatkoztatva változásokat eredményez. A változások lényege, hogy a rendszerek működésük során: szelektálnak, alkalmazkodnak, fejlődnek, stagnálnak, megszűnnek, vagyis részben vagy egészen megsemmisülnek.

A rendszer működését meghatározó törvények típusai és szerkezetük

Az általános rendszerelmélet valamennyi rendszer működésének általános törvényeit  hivatott feltárni.

Megkülönböztetünk:

1.alaptörvényeket: amelyek a rendszer működését  általánosan, egységesen és egyértelműen meghatározzák (rendszerek célorientáltságára, a rendszerek energiaszükségletére és a téridő dimenzióra vonatkozó törvények)

2.következmény törvények: minden rendszer esetében az általános, de mégis a már meglévő, működő rendszerek sajátosságait, jellemző adottságait határozzák meg. (rendszerek mint aurák: specializáció, kohézió és centralizáltság vizsgálata; a rendszer input-output orientáltsága)

3.származtatott törvények: amelyek az előbbi két kategóriából származtathatók és a továbblépés lehetőségét biztosítják. (a rendszerek megismerhetősége és irányíthatósága tartozik ide).

Le kell szögeznünk egy alapvető tézist: nincsenek kaotikus rendszerek, csak mi látunk káoszt a rendszerben, mindaddig, amíg nem ismerjük meg annak működési törvényeit. 

A rendszerek működésére vonatkozó alaptörvények és azok hatásai

I. rendszerek célorientáltsága: minden rendszer alaptörvénye a kiteljesedésre való törekvés, minden rendszer célorientált.

1.minden rendszernek többféle célfüggvénye lehet. Ezek megismerhetők, kitűzhetők és működtethetők.

2.minden ismert, megismerhető vagy még teljesen ismeretlen mennyiségi és minőségi  tulajdonságnak két végpontja van.

3.minden rendszer születése pillanatában magába hordja a kiteljesedés lehetőségét.

II a rendszerek energia szükséglete: minden rendszer létrehozásához, működtetéséhez és megszüntetéséhez előre meghatározható, mindenkor mérhető s így megismerhető energia szükséges.

1.a rendszer normál körülmények közötti fennmaradásának időszükségletét rotációs időnek nevezzük.

2.minden rendszer működését/~tetését tervezni kell. Minden rendszernek van egy élet vagy fennmaradási, működési görbéje.

3.a rendszerek működtetéséhez - fejlettségi szakaszának megfelelően – eltér típusú, intenzitású és mennyiségű energia szükséges. Az időváltozással párhuzamosan a rendszerek működését egy eloszlásfüggvénnyel jellemezhetjük.

4.a rendszer kiteljesedésének mértékét a célrendszer, az első két fázis eredményessége, belső és külső feltételek, valamint az irányító szerv tevékenységének mennyiségi és minőségi  paraméterei határozzák meg.

III. Téridő dimenzió: minden rendszer elsődleges kritériuma, hogy térben hol jön létre, hol működik, hol szűnik meg:

1.minden rendszer adott pontban, adott területen, adott térben létezik. Elengedhetetlen, hogy a rendszer működését befolyásoló – térbeliséghez kötödő - ismérveket figyelmen kívül hagyjuk.

2.minden rendszernek van egy szükséges, fizikálisan is meghatározható élettere, amely a rendszer működését feltételezi, segíti vagy korlátozza

3. minden rendszer a közvetlen és tágabb környezetében működik.

Közvetlen körny szerepe: rendszer határainak kialakításában, térbeli adottságainak meghatározásában, működéshez szükséges energiák biztosításában stb jelenik meg.

Külső körny: változások irányában, intenzitásában, bekövetkezés időpontjában bír meghatározó szerepel. 

Következménytörvények és azok hatása a működő rendszerekre

Azok a törvények amelyek az alaptörvényekből vezethetők le, a rendszer működését másodlagosan, mégis meghatározó módon jellemzik. Minden rendszer két következménytörvénnyel rendelkezik:

1.minden rendszer változó intenzitású potenciális energiával rendelkezik, melyet aurának nevezünk.  Az aura nagysága, alakja változik, de annak széle mindenkor az adott rendszer határát képezi.

2.a rendszerek környezet függőek, vagyis input-output orientáltságúak. Minden rendszer csak a környezetében létezik.

A rendszerek mint aurák: a rendszert fenntartó és működtető energiák és azok mindenkori eredménye határozza meg az adott rendszer energia tartományát,potenciális energiáját vagy auráját:

-az aura lehatárolható rész és alrendszerekre, elemekre lebontható illetve osztályozható.

-az elemi rendszerek aurái töltésük irányától, erősségétől függően a találkozás pillanatában egymást erősíthetik, kiolthatják, illetve egymás mellett létezhetnek.

-minden rendszer felismerésének, megismerésének előfeltétele a rendszer határainak kijelölése.

-aszerint,hogy a rész és alrendszerek és elemek működése mennyire összehangolt megkülönböztetünk: teljes értékű, korlátozott működésre képes és működésképtelen rendszert.

-a rendszerek lehatárolásának jellege alapján megkülönböztetünk:anyagi jellegű lehatárolást (homogén vagy inhomogén; szilárd vagy rugalmas), megállapodás alapján rögzített lehatárolást (törvény ált  történő lehatárolás), védelmezett lehatárolás (egyoldalú döntéssel történő), nem létező határfeltételezése.

Input-output orientáltság: minden zárt vagy nyílt, teljes mértékben vagy részlegesen lehatárolt rendszer  környezetfüggő:

1.minden rendszer működéséhez külső energia szükséges,

2.minden rendszer működésének fenntartásához és fejlesztéséhez külső energia szükséges,

3.a rendszer megszüntetéséhez is külső energia szükséges,

4.minden rendszer lehatárolt, sajátos belső adottságokkal rendelkezik, melynek segítségével a külső környezetbe képes beilleszkedni,

5.a rendszer eredményeképpen létrejött új termék minőségét belső ellenőrző szervek garantálják,

6.a tényleges értékesítés, eladhatóság, a külső környezet felvevő képességétől függ.

Általános és alkalmazott rendszerelméletek közti különbség, és a dualitás tétele a rendszerek működésében

Az általános rendszerelmélet valamennyi rendszer működésének általános törvényeit hivatott feltárni, míg az alkalmazott rendszerelmélet feladata, annak a visszacsatolásnak az ellátása, amely a mindennapi életben segítséget tud nyújtani a rendszerek működését meghatározó jelenségek, problémák felismerésében, megoldásában, s ezáltal nem csak fennmaradásukban, hanem fejlődésükben is meghatározó szerepet játszik.

A dualitás elv alapján az általános rendszerelm lényege  –  az objektivitás és a szubjektivitás harmóniájának, –  mindenkor lehetséges pozitív és negatív , eltérő irányú és mértékű változásainak a megismerése, vagyis a dualitás (kettősség) kezelhetőségének biztosítása, az adott rendszer egyensúlyának a függölegeshez közeli, egyenes tengelyének fenntartása.

A világ rendszerekből épül fel és áll, a tartalom és a forma minden esetben együtt van. Az objektivitás és a szubjektivitás is csak együtt létezik. Megállapítható, hogy valamennyi fogalom-pár egyszerre, egymástól nem elválaszthatóan létezik és mindenkor kölcsönhatásban áll egymással, még akkor is ha bizonyos időpontban ez egyik vagy a másik a domináns elem.

Származtatott törvények

Azon jellemző, működési, tartalmi,és formai tulajdonságokat foglalják össze, melyek a rendszerek működéséből vezethetők le.

1.a rendszerek megismerhetők és irányíthatók, ez azt jelenti, hogy minden rendszer rendelkezik olyan mennyiségi és minőségi jelhalmazzal amelyek alapján felismerhetők és osztályozhatók, kezelhetők.

2.a rendszerek tulajdonságaik alapján osztályozhatók. A rendszereket különböző adottságaik, működésükre vonatkozó jellemző  tulajdonságaik és bonyolultságuk alapján osztályozhatók. A rendszerek sajátos csoportját kibernetikai rendszereknek nevezzük. Ezek a kibernetikai törvények alapján működnek és a rendszerek irányításának megismerését és végrehajtását teszik lehetővé.

A kibernetikai rendszerek működési sémáját a következő ábra szemlélteti:

Termelési, működési feltételek kategóriájába sorolhatók:

-  az úgynevezett materiális javak,

-  az immateriális javak, és  

-  az irányító szervezet kategóriájába tartozik: irányítás információ rendszere,eszközrendszere módszertana, a tényleges szervezeti struktúra, stb.

A rendszer feltételeinek összességét és az irányító szervezet által kiadott jelek összességét bemenő jeleknek, inputoknak nevezzük.

A rendszer működésének minőségét belső ellenőrzési szervek, által, érzékelhetjük elsődlegesen. Ezek érzékelését az úgynevezett elsődleges visszacsatolás segítségével biztosíthatjuk. Ezen visszacsatolási eljárás funkciórendszerét nevezzük önszabályozásnak.

A külső környezet részben mint piaci tényező jelenik meg az eladó és a vevő funkciójában, részben a munkaerő piac alakulásán, valamint az adott szervezet hitelképességén, likviditásán, imázsán keresztül érezteti hatását.. A külső környezet által indukált jelek felhasználását a bemenő jelek alakításában nevezzük másodlagos visszacsatolásnak, amely biztosítja a környezethez történő alkalmazkodás vagyis az önszerveződés lehetőségét. Ez az öntanulás készsége, amelynek segítségével biztosítható a meglévő folyamatok leállítására, továbbfejlesztésére vagy éppen megerősítésére vonatkozó megfigyelések, elemzések, következtetések és döntések halmaza.

Folytatás a következő részben.

Szép napot kívánok !

                                                                                        Vastag László

                                                                                     Magyarkanizsáról

Források:

tanulokozosseg.mindentudo.hu

www.mindentudas.hu

www.sulinet.hu

hu.wikipedia.org