A termelés tervezése 

Termelési folyamat rendszere

A termelési folyamat nem csak a közvetlen termék előállítási, gyártási folyamatokat foglalja magában, hanem tágabb értelemben a vállalat valamennyi tevékenységét.

A termelési folyamat egy rendszert alkot, amelyben az anyagok és információk áramlanak és eközben átalakulnak a vállalatban felhalmozott és együttműködő erőforrások felhasználásával. A termelő folyamat tehát magában foglalja azokat a tervező, előkészítő és végigkísérő kiegészítő folyamatokat is, amelyek közvetetten segítik a termék vagy szolgáltatás előállítását. 

A távlati tervezés során a vállalat törekszik a piaci igények megismerésére, amelyek a jövőbeni kereslet alapját képezik. Erre a jelen lévő és várható igényekre a vállalat fejlesztési tevékenységgel válaszol, amelynek célja a piaci igények, illetve kereslet kielégítése. 

A fejlesztési tervben először meg kell határozni a vállalat jövőbeni termékösszetételét, az egyes termékek konstrukcióit, azokat a funkciókat és főbb jellemzőket, amelyek alkalmassá teszik a terméket arra, hogy a vevői igényeket kielégítse. 

Az új vagy megváltozott termékek gyártásához szükséges a gyártási eljárások, eszközök és technológiák megújítása, fejlesztése, amelyhez beruházásokra van szükség.

A távlati tervezés során meghatározott fejlesztési tervek alapján szükséges a terv pénzügyi megvalósíthatóságának a vizsgálata is, amelynek két területe van. A tervezett működés eredményességének a vizsgálata, amely a tervezett árbevétel, költség és nyereség meghatározását jelenti, illetve annak a szokásos – az éves beszámolónak megfelelő – formában való megjelenítését. 

A másik terület a beruházások megtérülésének a vizsgálata, amely az eredményességet figyelembe véve vizsgálja a beruházás által biztosított többlet eredmény alapján a befektetett összeg megtérülését. 

A rövid távú tervezés a meglévő, ismert és a következő évre feltárt várható keresletből és előzetes megrendelés állományból indul ki, ahol a termelési tervet az igények mennyiségi és értékbeli leképezése jelenti. 

A termelési tervben megjelennek az adott tervezési időszakban értékesítésre, illetve előállításra tervezett termékek köre, azok mennyiségi adatai. A kibocsátási terv alapján meghatározhatók a teljesítés erőforrás szükségletei, amely szükségletek két fő területe az anyagszükséglet és a gyártási idő szükséglet.

Az anyagszükséglet meghatározásának alapja az anyagnorma, amely magában foglalja az alkatrészbe közvetlenül beépülő anyagmennyiséget (nettó anyagnorma) plusz a technológiából adódó anyagveszteséget és hulladékot (bruttó anyagnorma) és a szállítási veszteséggel valamint a szállítási egységekből is adódó veszteségeket (beszerzési norma).

A gyártási vagy megmunkálási időszükségletet az időnorma fejezi ki, amely két részből áll. A tényleges megmunkálási időből, vagy darabidőből és a termék gyártásához kapcsolódó beállítási, átállási és anyagkezelési időből. Ezt a darabidőn felüli időt nevezik előkészítési és befejezési időnek, amelyet egy indított sorozat együtt gyártott darabjaira szokás meghatározni.

A szükségletszámításokat követően lehet meghatározni a teljesítés feltételeit, a gyártás időbeli lefolyását, a kapacitások biztosítását és az egyéb gyártási feltételeket. A kapacitások elosztása a gyártási feladatok között az időben a termelés tervezés kritikus fejezet, mivel itt dől el, hogy a tervet képesek vagyunk-e teljesíteni vagy sem, illetve milyen határidők mellett tudjuk a tervet megvalósítani. 

Az előkészítés fázisában történik meg a rövid távú tervekben megfogalmazott célok megvalósításához szükséges feltételek megteremtése.

Az első és talán legfontosabb, a meglévő piaci igények alapján tervezett kibocsátás realizálását jelentő megrendelések megszerzése és sikeres teljesítése, azaz az üzletkötés. Ennek alapvető lépései az ajánlatkérés, ajánlat adás, megrendelés, megrendelés visszaigazolása, szerződéskötés (megnevezés, minőség, mennyiség, ár, határidő, teljesítési és fizetési feltételek), teljesítés, fizetés, értékesítést követő szolgáltatások.

A műszaki előkészítés feladata mindazon műszaki dokumentáció előállítása és rendelkezésre bocsátása, amelyek részben a további előkészítő tevékenységekhez szükségesek, részben pedig a gyártáshoz nélkülözhetetlenek. Ilyenek a konstrukciós dokumentáció a gyártási rajzokkal és darabjegyzékkel együtt valamint a technológiai dokumentáció a műveleti tervekkel és utasításokkal.

Az ügyviteli dokumentáció a gyártási, ellenőrzési és elszámolási tevékenységhez szükséges valamennyi olyan dokumentumot magában foglalja, amely végigkíséri a folyamatokat és a gyártási információs rendszer alapját képezi. Ilyenek a gyártás kísérő lap. Az anyag utalványok, a minőségbiztosítás dokumentumai és agyártásban résztvevők teljesítményét igazoló bizonylatok.

Az előkészítés következő lépése a termelési tényezők biztosítása, azaz az anyagellátás, a gyártóeszköz ellátás és a munkaerő ellátás megszervezése. 

Az anyagellátás alapja az időszaki termelési terv anyagszükséglete, a gyártóeszköz ellátás a gyártási folyamatban szükséges szerszámok, készülékek és mérőeszközök biztosítását jelenti, míg a munkaerő ellátás feladatkörébe tartozik a munkaerő mennyiségi és szakmai összetételének meghatározása és biztosítása az egyes munkahelyek igényeinek megfelelően. 

A termelés programozás a folyamatok időbeli lefolyását szabályozza. Előírja a termék kibocsátáshoz szükséges indítási időpontokat, az egyes üzemek, műhelyek esetleg munkahelyek gyártási feladatait és határidőit. Közvetlenül végrehajtható feladatokat tartalmaz, amelyhez minden előfeltétel biztosított.

Az előkészítés során felhalmozott nagymennyiségű információ lehetőséget teremt a gazdálkodás eredményességére vonatkozó előzetes számítások elvégzéséhez, a gyártáshoz kacsolódó előkalkulációk elkészítéséhez. Ez képezi alapját a termékekre és folyamatokra vonatkozó előzetes gazdaságossági számításoknak, valamint a termelés finanszírozási feltételeinek megteremtéséhez szükséges becsléseknek. 

A finanszírozási igény számos esetben jelentős lehet, hiszen az alapanyagokat meg kell vásárolni, a termeléshez szükséges energiát ki kell fizetni és a dolgozók is jogosan várják minden hónap elején a fizetésüket. 

A termék előállítása

A gyártási folyamatban a korábbiakban megtervezett és gondosan előkészített tervfeladatok végrehajtása történik az irányítás ellenőrző funkciójának folyamatos érvényesülése mellett.

Az anyag átalakítása a megmunkálási és szerelési folyamatokban megy végbe, miközben az anyagok helyváltoztatását a logosztikai tevékenységek szolgálják.

A korszerű gyártási folyamatokban az anyag áramlása, átalakítása és a kapcsolódó információáramlás egyetlen, integrált rendszerben valósul meg az informatikai megfelelő szintű támogatásával

A minőség-ellenőrzés a technológiai folyamat része, hiszen a gyártási folyamatba beépült mérési műveletként valósul meg. A minőségellenőrzést végezheti maga a dolgozó, aki a technológiai műveletet végrehajtja, vagy külön személyzet, amely önálló technológiai munkafázisban hajtja végre az ellenőrzést.

Az üzemfenntartás feladata a gyártási folyamat infrastrukturális hátterének a biztosítása, a normális üzemmenet technikai feltételeinek a fenntartása. A termelő gépek, berendezések karbantartása, javítása, az energiaellátás biztosítása valamint az ingatlanok állagmegóvása és fenntartása, mind az üzemfenntartás kérdéskörébe tartozik.

Az operatív irányítás feladatkörébe az alábbi tevékenységek tartoznak:

 - munkába adás

 - a gyártás előrehaladásának figyelemmel kísérése

 - zavarelhárítás

 - gyártási koordináció

 - kommunikáció.

Az erőforrásokkal és a költségekkel való gazdálkodás nagy jelentőséget kell, hogy kapjon a termék előállítási folyamatban, hiszen az előállítási költségek jelentős része a gyártási folyamatban merül fel. 

Ez elsősorban a tervezett és tényleges költségek összehasonlítását jelenti, amelynek egyik eszköze a közbenső kalkuláció, de a korszerű rendszerekben a költségek folyamatos figyelése megvalósul és ezzel a kontrolling rendszerek nyomon tudják követni a költségek alakulását és a tervekkel való összehasonlítást. 

A tervezés feladata:  

- Biztosítsa az értékesítési lehetőségek kihasználását,

- A tevékenység folyamatosságát elősegíteni,

- Biztosítsa a megfelelő erőforrás kihasználást

- A termelő tevékenység gazdaságosságát segítse elő

- Választék, mennyiség, minőség biztosítása 

A termelés és eladás között lehetnek eltérések, amelynek okai:

- SEEAÉ- A saját előállítású eszközök aktivált értéke (tervezett)

- STKÁV- Saját termelésű készletek állományváltozása (tervezett) 

A termelés tervezésének információi:

- Értékesítési terv

- Erőforrásokra vonatkozó információk:

    - Munkaerő

    - Gép, berendezés,

    - Anyag, áru

- Saját termelésű készletekre vonatkozó információk:

     - Késztermékek (az állományváltozáshoz)

     - Félkésztermékek (az állományváltozáshoz)

     - Befejezetlen termelés (az állományváltozáshoz)

- (SEEAÉ): mindig előre tervezik, nem az előző időszakból kiindulva, így információforrás az innovációs terv is, de nem mindegyik cégnél! 

A termelés tervezése:

Befejezetlen termelés: nagyságrendileg nem meghatározó mértékű, akkor tervezik, ha meghatározó.

Függ:

- A gyártásban lévő mennyiségtől (átlagosan), nem természetes mértékegységben, hanem  értékben (előállítási önköltség)

- A termékek előállítási önköltségétől

- A termékek átlagos készültségi fokától (vagy a munkaráfordítás alapján vagy a munkaidő és anyagráfordítás értékeinek aránya alapján = Eddig felmerült / S) 

Félkésztermék készlettervezésének információi:

- Minden termelő cégnél van a termelés folyamatosságának biztosítása érdekében illetve a közvetlen eladás miatt.

- Nagysága függ:

   - Félkész termékek átlagos tárolási ideje

   - Egy napi előállítási költség.

Késztermék készlet tervezése:

- Jellemzően becsléssel történik, a szükségleteknek megfelelően (értékesítés!)

- Tervezés: mindig a készletek állományváltozására vonatkozik!!! 

A termelési terv több vetületben készül, többféle mértékegységben.

Ez történhet:

- Természetes mértékegységben: a teljes termelést nem lehet kifejezni természetes mértékegységben a szolgáltatás miatt, csak a késztermékek és félkésztermékekhez használható.

- Munkamértékegységben: nó, mó, gó. Munkaidő szükséglet, gépóra szükséglet tervezése, üzemek, gyáregységek szintjén, de vállalkozási szinten is. Erőforrás szükséglet tervének alapját jelenti.

-   Értékben: vállalkozási szintű. Két formája:

     - Közvetlen termelési költség (nem fejezi ki a piac értékítéletét)

      - Termelési érték:

         - Bruttó típusú: a teljes termelés összértékét mutatja a tervezés időszakában.

         - Nettó típusú: a pénzügyi tervezés után számítják ellenőrzési céllal.

 - Mindkét típust számítják, de különböző időpontokban.

Bruttó típusú termelési értékek:

- Készáru termelési érték

- Befejezett termelés értéke

- Teljes termelési érték

- Bruttó termelési érték 

Értékesítendő késztermékek nettó árbevétele

+-Késztermék készletváltozás

+ Saját célra készítendő eszközök aktivált értéke

+ Értékesítendő félkésztermék nettó árbevétele

             Készáru termelési érték

+ Értékesítendő ipari szolgáltatások nettó árbevétele (befejezett szolgáltatás

             értéke, amit el is adott)

+ Megrendelésre végzendő ipari fejlesztés, szervezés, tervezés nettó árbevétele

Befejezett termelés értéke

+-Befejezetlen termelés állományváltozása

+-Félkésztermék készletváltozás

Teljes termelési érték (tervezett termelési értéke a főtevékenységnek)

+ Másodlagos tevékenységek termelési értéke

Bruttó termelési érték

Sajátosságok:

- Árbevételt szerepeltetünk (eladási áron), de néhány helyen termék előállítási önköltségen van.

- Nem tartalmaznak a sorok ELÁBÉ-t (eladott áruk beszerzési értéke) és közvetített szolgáltatások értékét.

- Bruttó mutatók, mert benne vannak olyan elemek is (anyagköltség), melyek átvitt munka értékét tartalmazzák.

Termelési terv lebontása:

Termékféleségenként készül , természetes mértékegységben és értékben is a termelési terv.

Térben és időben is lebontják a tervet:

- Térben: minden egység termelési feladatát megadják (saját termelési terv)

- Időben: éves tervek lebontása:

         - Félévre

         - Negyedévre

         - Hónapra

         - Dekádra

         - Hétre

         - Napra

         - Műszakra 

Fontos a gördülő tervezés!! A hónapos vagy annál rövidebb terveket termelési programnak is nevezik. 

Erőforrás tervezés:

Erőforrások lehetnek:

- Információ

- Pénzeszközök

- Vállalati kultúra

- Klasszikus erőforrások:

     - Gépek, berendezések, tárgyi eszközök

     - Készletek (vásárolt)

     - Emberi erőforrás

A tervezésnél optimalizálási feladat van. A megfelelő helyen, időben, összetételben és mennyiségben, minőségben álljon rendelkezésre erőforrás.

A tervezés egy erőforrás mérleg segítségével történik, aminek a T oldalán a Szükségletek vannak a K oldalán pedig a Fedezet. Ezeknek kell egyensúlyba kerülniük. A szükséglet a tevékenység tervből származik (munkamértékegységben), ehhez kell a megfelelő fedezetet biztosítani.

Gépi erőforrások tervezése:

Terhelés számításoknak is nevezik, a tervezés feladata, hogy megállapítsa a teljesítőképességeket és hogy ezeket milyen hatékonyan hasznosítja a vállalkozás.

Szükséges információk:

1. Gépekre, berendezésekre vonatkozó információk (technikai adatok, műszaki teljesítőképesség)

- Gépek száma (fajtánként), 2 csoportja van:

    - Rendelkezésre álló gépek (elméletileg felhasználható)

    - Működőképes gépek (ténylegesen tervezzük felhasználni)

- Kell-e emberi erőforrás a gépek működtetéséhez.

2. Teljesítménykövetelményekre vonatkozó információk:

Normák kialakítása jellemző(előre megfogalmazott elvárás, a gép teljesítménye)

A munkanorma 2 fajtája:

- Teljesítménynorma: Egységnyi idő alatti munkaműveletek száma, illetve egységnyi idő alatt előállított termékmennyiség, mértékegysége a db/nó

- Időnorma: egységnyi termék előállításához, munkaművelet elvégzéséhez szükséges idő. Mértékegysége: nó/db

A gyártás típusa határozza meg, hogy milyen formát választ.

Időnormát a kis és közepes sorozatoknál, illetve egyedi gyártásnál.

Teljesítménynormát közepes vagy nagy sorozatok illetve tömeggyártás esetén.

Mutatószám:

Teljesítmény % = Tényleges teljesítmény (db/ó) / Norma szerinti teljesítmény (db/nó) ezt teljesítménynormánál alkalmazzuk.

Illetve:

Teljesítmény % = Norma szerinti teljesítmény (nó/db) / tényleges teljesítmény (ó/db) ezt időnormánál alkalmazzuk.

A teljesítmény % lehet:

Átlagos teljesítmény %: valós, reális üzem teljesítményének vizsgálata (100 % körüli érték)

Maximális teljesítmény %: tényleges teljesítmény, az üzemben elért legmagasabb teljesítmény (egyszeri rekord)

Normakarbantartás: időről időre a normák aktualizálása, felülvizsgálata.

3. Termelési feladatokra vonatkozó információk: természetes és értékadatok is. Minden olyan feladat, ami gépi teljesítményt igényel.

Terhelésszámítások területei:

- Kapacitás tervezése

- Átbocsátóképesség tervezése

- Kapacitás kihasználás megállapítása

- Átbocsátó képesség kihasználása

Kapacitás tervezés:

Kapacitás: elméleti teljesítőképesség, a maximális teljesítőképesség az adott gépen, melyet optimális feltételek mellet lehet elérni. Ezt hosszútávon nem lehetséges kihasználni.

Ez kifejezhető:

- Egy gépre

- Egy gépcsoportra

- Egy üzemre (ritkább)

- Egy vállalatra (elméleti csak)

Kifejezhető:

- Természetes mértékegységben

- Munkamértékegységben (nó, mó)

- Értékben (nagyon ritka)

Egy gép kapacitásának tervezése természetes mértékegységben:

Két fontos tényezőt kell figyelembe vennünk :

- Időalap: mennyi időn keresztül dolgozhat a gép (elméletileg), ez az elméleti időalap. Mértékegysége : ó

- Teljesítményoldal: egységnyi idő alatt mennyi termék vagy egységnyi termékhez mennyi idő. Ez a kapacitásnorma. Mértékegysége: db/ó vagy ó/db

Elméleti időalap:

Kiindulás: naptári időalap = 365 nap * 3 műszak/nap * 8 óra/műszak = 8760 óra.

Ebből le kell vonni a tervezett karbantartás, javítás idejét, és így kapjuk az elméleti időalapot (naptári hasznos időalap)

Kapacitásnorma tervezéséhez szükséges:

- Munkanorma (db/nó vagy nó/db)

- Maximális teljesítmény%

- Kapacitásnorma lehet:

  - Teljesítménynorma esetén: db/nó * maximális teljesítmény % (nó/ó) = db/ó

  - Időnorma esetén: nó/db / maximális teljesítmény % (nó/ó) = ó/db.

Teljesítménynorma esetén:

Kapacitás = elméleti időalap (ó) * kapacitás norma (db/ó)

Időnorma esetén:

Kapacitás = elméleti időalap (ó) / kapacitás norma (ó/db)

Kapacitás tervezése természetes mértékegységben egy gépcsoportra:

Egy gép kapacitás * rendelkezésre álló gépek átlagos száma

Kapacitás tervezése munkamértékegységben:

- Normázott tevékenység esetén: maximális nó teljesítés tervezése: elméleti időalap (ó) * maximális teljesítmény % (nó/ó), azaz itt a kapacitás = az elméleti normaidő alappal

- Nem normázott tevékenység esetén a kapacitás egyenlő az elméleti időalappal.

Átbocsátóképesség tervezése:

A tervezhető tényleges teljesítményét mutatja egy gépnek, gépcsoportnak.

Ez kifejezhető:

- Egy gépre

- Egy gépcsoportra

- Egy üzemre (ritkább)

- Egy vállalatra

Kifejezhető:

- Természetes mértékegységben

- Munkamértékegységben (nó, mó): normázott és nem normázott tevékenység esetén is

- Értékben (nagyon ritka)

Egy gép kapacitásának tervezése természetes mértékegységben:

Két tényező:

- Időalap: mennyi időn keresztül dolgozhat a gép (gyakorlatilag), ez a produktív időalap. Mértékegysége : ó

- Teljesítményoldal: egységnyi idő alatt mennyi termék vagy egységnyi termékhez mennyi idő. Ez a tervezett norma. Mértékegysége: db/ó vagy ó/db

Produktív időalap:

Abból indulunk ki, hogy melyik munkanapon fogjuk használni a gépet, amikor dolgozunk rajta, ez lesz a munkarend szerinti időalap (munkarend szerinti napok száma (365 – munkaszüneti napok, pihenőnapok)

Munkarend szerinti időalap = munkarend szerinti munkanapok (nap) * átlagos műszakszám (műszak/nap) * munkanap törvényes hossza (8 óra/műszak)

- Karbantartás, javítás tervezett ideje

Munkarend szerinti hasznos időalap (ó)

- Műszakilag indokolt veszteségidők (selejt gyártásának ideje)

Produktív időalap (ó)

Tervezett norma tervezéséhez szükséges:

- Munkanorma (db/nó vagy nó/db)

- Átlagos teljesítmény%

Tervezett norma lehet:

- Teljesítménynorma esetén: db/nó * átlagos teljesítmény norma (nó/ó) = db/ó

- Időnorma esetén: nó/db * átlagos teljesítmény norma (nó/ó) = ó/db.

Átbocsátóképesség:

- Teljesítménynorma esetén:

   - Átbocsátóképesség = produktív időalap (ó) * tervezett norma (db/ó)

- Időnorma esetén:

   - Átbocsátóképesség = produktív időalap (ó) / tervezett norma (ó/db)

Átbocsátóképesség tervezése természetes mértékegységben egy gépcsoportra:

Egy gép átbocsátóképessége * működőképes gépek átlagos száma

Átbocsátóképesség tervezése munkamértékegységben:

- Normázott tevékenység esetén: átlagos nó teljesítés tervezése: produktív időalap (ó) * átlagos teljesítmény % (nó/ó), azaz itt az átbocsátóképesség = a produktív normaidő alappal

- Nem normázott tevékenység esetén az átbocsátóképesség egyenlő a produktív időalappal.

A kapacitást a gépek jobb kihasználásának érdekében tervezik, ez a teljesítőképesség elméleti határa.

Kapacitás kihasználás tervezése:

Egy mutatószám: az elméleti teljesítőképességet (kapacitás) a vállalkozás tervezett termelése mennyire használja ki.

Kapacitás kihasználás = Termelés / Kapacitás

Mértékegysége: % vagy db/db vagy nó,mó / nó,mó vagy Ft/Ft.

Átbocsátóképesség kihasználás tervezése:

Termelés / Átbocsátóképesség. Mértékegysége %, de nem ez a jellemző módja a számításnak.

Inkább:

Elvárás: Termelés (tervezett) = Átbocsátóképesség

Ha a termelés nagyobb mint átbocsátóképesség, akkor a termelési terv nem valósítható meg, ha a termelés kisebb mint az átbocsátóképesség, akkor van ki nem használt gépi kapacitás (ez költség és ezáltal veszteség).

Értékesítés és követő tevékenységek

- Késztermék átadás

- Kiszállítás

- Üzembe helyezés

- Szerviz ellátás

- Vevőszolgálat

- Elszámolás

- Utókalkuláció

Folytatás a következő részben.

Szép napot kívánok !

                                                                                        Vastag László

                                                                                     Magyarkanizsáról

Források:

Dr. Berecz József: VÁLLALATI GAZDASÁGTAN

www.rbconsulting.1web.hu

www.jegyzetek.hu

www.mba.bme.hu