Gondolkodók Klubja

" Mindenki tudja,hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja." Albert Einstein

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Hozzászólások

  • Benke Miklos Zoltan: www.youtube.com/watch?v=HX5aRzXUzJo ..ez is a marketing része.. :) (2014.09.17. 10:54) Mi is az a marketing ?
  • Bölcs_Elek: A jó tündér azt mondja a nyuszikának: - Teljesítem két kívánságodat. - Legyen inkább három! Hiszen... (2011.06.07. 15:48) Korunk közgazdasági axiómái 2.
  • Gondolkodók Klubja: BOLDOG, BÉKÉS ÉS ÁLDOTT HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNOK MINDEN OLVASÓMNAK ! (2011.04.21. 22:13) TARTALOMJEGYZÉK - ÖSSZEFOGLALÓ
  • travian arany ingyen: Fantasztikus! (2011.03.14. 04:22) Az idő
  • Bölcs_Elek: Sikerekben gazdag, boldog új évet kívánok én is neked Laci ! Köszi a sok tartalmas bejegyzést ! Bí... (2011.01.01. 21:50) Az üzleti terv elkészítése - 4

AMIRŐL ITT OLVASHATSZ

Látogatói statisztika

Korunk közgazdasági axiómái 1.

2009.08.25. 23:44 - Gondolkodók Klubja

       Az előző bejegyzésemben a szocializáció fogalmával foglalkoztam, amely, ahogyan látni fogjuk, az egyes szakterületeken belül is kifejti hatását. Minden szakterületen belül kialakulnak bizonyos általánosan elfogadott alapelvek, melyek egy bizonyos idő elteltével axiómává válnak. Francis Crick, a kettős spirál egyik felfedezője és a genetikai kód megfejtője, erre a szakmai jelenségre  a „centrális dogma” kifejezést használta. Ő fogalmazta meg a molekuláris biológia központi dogmáját, amely a tudomány művelésének és látványos fejlődésének alapját képezte az elmúlt ötven évben. A molekuláris biológia centrális dogmája azt mondja ki, hogy az öröklődés minden jelenségének magyarázata a DNS-ben keresendő, amely az RNS közvetítésével egyedül felelős az élőlények fehérjéinek létrehozásáért. Ez nem biztos, hogy százszázalékosan helytálló, de olyan mértékben eredményesnek bizonyult, hogy nem érdemes nem hinnie benne annak, aki a molekuláris biológiát akarja művelni.

Hasonló a helyzet a közgazdaságtan axiómáival is : a gazdaságtan diszciplínája ezekre épül fel, és a diszciplína szépsége, ereje és sikeressége akkor is igazolja jogosságukat, ha más tudományok szemüvegén nézve korántsem helytállóak.

Na, de nézzük ezeket az axiómákat  sorjában :

 

1. axióma: Minden jószág szűkös.

 

Mielőtt tovább magyaráznák bármit is, tisztázzunk le egy pár alapvető gazdasági kategória jelentését:   

Javak alatt értünk a közgazdaságtanban minden olyan dolgot, amely – közvetve vagy közvetlenül – emberi szükségletek kielégítésére alkalmas. A javak egyes számú megfelelőjeként általában a jószág szó használatos. El kell szakadnunk azonban a fogalom köznapi értelmezésétől: a közgazdászok éppúgy jószágnak tekintenek például egy hajvágást vagy egy földterület bérleti jogát, mint egy tölcsér fagylaltot vagy a szomszéd tehenét.

 

Akár termelőként tekintünk a világra, akár fogyasztóként, azt látjuk, hogy az erőforrások korlátozottak.

A környezeti erőforrások olyan, a természetben szabadon előforduló anyagok, amelyek értékesnek számítanak a saját eredeti feldolgozatlan állapotukban. Egy nyersanyag akkor minősül környezeti erőforrásnak, ha a hozzá kapcsolódó elsődleges tevékenységek a kinyerés és a finomítás, ellentétben a feldolgozással. Ily módon például a bányászat, petróleumfeltárás, halászat,vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás környezeti erőforrásokon alapuló ágazatok, míg a mezőgazdaság nem. A környezeti erőforrásokat gyakran bontják megújuló és nem-megújuló erőforrásokra. A megújuló erőforrások általában az élő nyersanyagok (vad, hal, kávé, vagy erdők például), amelyek körülbelül hasonló ütemben újulnak meg, mint ahogy kitermelik őket, feltéve, hogy nem használják túl őket. Megújuló élettelen erőforrások közé tartozik a talaj, a víz, szél vagy a napsugárzás . Az ásványi anyag-források többségükben nem megújíthatóak.

Egy nemzet környezeti erőforrásai gyakran meghatározzák a saját jólétét és a helyét a világgazdaság rendszerében, azáltal, hogy meghatározzák politikai befolyásukat.

Az elmúlt években a természeti tőke fogyása és a fenntartható fejlődésre való átállási kísérletek kerültek a figyelem középpontjába. Ez különösen esőerdő-régiókban került előtérbe, amelyek a Föld legnagyobb biológiai sokféleségét (pótolhatatlan genetikus természeti tőkéjét őrzik. A természeti erőforrások megőrzése áll a természetvédelmi mozgalmak többsége figyelmének középpontjában.

A fenntartható fejlődés (sustainable development) olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami „kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket”, ahogy az az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1987-es Brundtland-jelentésében szerepelt. Az egyik tényező, amit le kellene küzdenie, a környezet elhasználódása, de ezt úgy kell véghezvinnie, hogy közben ne mondjon le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ENSZ számos dokumentuma foglalkozott a kérdéssel, legutóbb például a 2005 World Summit Outcome Document a fenntartható fejlődés „egymással összefüggő és egymást erősítő pilléreit” a következőkben állapítja meg: gazdasági fejlődés, társadalmi fejlődés és környezetvédelem.

Többek számára a téma szoros kapcsolatban látszik állni a gazdasági növekedésnek azon igényével, hogy lehetővé tegye a gazdaság hosszú távú növekedését anélkül, hogy a természeti erőforrások túlhasználatának a hosszú távú fejlődés látná kárát. Mások számára magának a növekedésnek a koncepciója is problematikus, lévén a Föld erőforrásai végesek. Az ivóvízhiány miatt a mezőgazdaságoknak ki kell dolgozniuk a saját fenntartható öntözési programjukat.

Nagyon ritka az úgynevezett szabad jószág, ami korlátlan mennyiségben áll rendelkezésünre. Ilyen volt például sokáig a levegő – de amikor (éppen azért mert szabad jószág) az emberek elkezdték  a légkört gázhulladék-tárolónak használni, arról is kiderült, hogy igencsak szűkös erőforrás. A legtöbb jószág nem ingyenes, azaz csak valami egyéb hasznos dolog feláldozása árán szerezhető meg. Ez ma már a levegőre is érvényes : fel kell áldozni érte az olcsó, szűrés nélküli kéményeket, a katalizátor nélküli autókat vagy a kényelmes spray-ket. Vagy legalábbis néhányat ezek közül. Amelyik jószág nem szűkös, azt nem tekintjük gazdasági jószágnak – ám idővel még azzá válhat, amint a levegő példája is mutatja.

Egyfajta erőforrás a munkaerő is – és az is szűkös jószág. Ez még akkor is érvényes, ha egy országban sok a munkanélküli. Ha a munkaerő szabad jószág lenne, akkor bárki bármikor bármennyi és bármilyen munkára befogható lenne fizetség nélkül. A munkaerőre ugyanúgy érvényesek a közgazdaságtan szabályai, mint minden szűkös jószágra.

Szokás ezt az axiómát a szükség törvényének is nevezni.

Az emberi erőforrás menedzsment fő ismérveit szemlélteti a következő ábra:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. axióma: Minden jószág helyettesíthető valamivel.

 

A gazdasági jószágok természetének a szűkösség mellett másik általános jellemzője a helyettesíthetőség. Még a levegő is helyettesíthető, például oxigénmaszkokkal.

Nézzük, mi mindennel helyettesíthető egy olyan alapvető és látszólag pótolhatatlan jószág, mint a víz. Íme egy rövid lista :

- gyümölcslé, sör, bor,

- vízvezeték-szerelők ( mihelyt a csöpögő vízcsapból kifolyó víz ára magasabb, mint a vízvezeték-szerelő munkadíja, az emberek élni fognak ezzel a lehetőséggel),

- nagyobb hűtőgépek ( és akkor nem a csap alatt hűtjük a sört ),

- víztakarékos gyártástechnológiák ( a papírgyártól az atomreaktorig bárhol, például a csepegtető öntözőberendezések a mezőgazdaságban ),

- mozgó szobrok ( a szökökutak helyett ),

- dezodorok.

 

Az imént felsoroltak egyike sem tökéletes helyettesítője a víznek, de nagyon sok víz megspórolható a segítségükkel. Minél szűkösebb jószág a víz, annál több helyettesítési lehetőséget fognak találni az emberek – egy bizonyos vízár felett csökken a kényességünk autónk tisztaságára vagy pázsitunk üdeségére.

Gyakran úgy is definiálják a közgazdaságtant, mint a helyettesítés tudományát.


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Folytatás a következő részben.

 

Szép napot kívánok !

                                                                                        Vastag László

                                                                                     Magyarkanizsáról

 

 

 

Forrás :

- Gazdaság-pszichológia – OSIRIS TANKÖNYVEK

Szerkesztette Hunyady György –Székely Mózes

- hu.wikipedia.org

- www.mba.bme.hu

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vastag.blog.hu/api/trackback/id/tr911338582

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gondolkodók Klubja 2009.12.25. 09:52:44

Békés, boldog és meghitt karácsonyt kívánok minden kedves olvasómnak !

Vastag Laci
süti beállítások módosítása