A célok meghatározása

A tervezés folyamatában, amikor már felmértük valós helyzetünket, akkor érkezik el a nagy kérdés ideje …egyálatalán mit is szeretnénk változtatni és elérni? Ha vannak ötleteink, akkor meg kell határoznuk azokat a konkrét célokat, amelyeket meg szeretnénk valósítani…de ha nincs semmi ötletünk, akkor meg kell határoznunk a problémákat amelyek körülvesznek bennünket és amelyek  elvezetnek bennünket a célokhoz.

A jól meghatározott probléma:

- tömören írja le a megváltoztatandó helyzetet,

- meghatározza az érintettek körét,

- meghatározza a probléma nagyságrendjét, és

- rámutat a résztvevők igényeire / céljaira.

A világos, tömör és teljes probléma meghatározása után annak elemzése következik. Célja a probléma megoldhatóságának feltárása.

A kérdésre „Milyen úton lehet leggyorsabban A-ból B-be jutni”, létezik helyes válasz. Arra a kérdésre : „Hogyan lehet tökéletes társadalmat létrehozni ? „ azonban helyes válasz nincs.

A probléma elemzésénél el kell készíteni a problémával összefüggő okok jegyzékét, miközben az alábbi kérdésekre válaszolunk :

- Mi a probléma ?

- Ez miért probléma ?

- Miért kellene a problémát megoldani ?

- Kié a probléma ?

- A probléma hol fordul elő ?

- A probléma mikor fordul elő ?

- Mi történne, ha ez a probléma nem kerülne megoldásra ?

- Mi a valóságos vagy tényleges probléma ?

A megoldható probléma okainak elemzése több módszerrel történhet. A következőkben a probémafa módszerét szeretném egy kicsit taglalni.

A fa legfelső szintjét a probléma alkotja, melyet az alacsonyabb szinten található fő okok meghatározásával elemezzük.Ezeket a következő szinteken ablakokra bontjuk. A probléma elemzésénél a „MIÉRT” a fő kérdés. Fontos tudatosítani, hogy a problémát és okait „apróra váltjuk”, ami sokat segít a problémamegoldás lépéseinek megállapításában.

A probléma-elemzés tehát a főbb problémák azonosítását, valamint az okok és következmények meghatározását segítő ”probléma-fa” elkészítését foglalja magában. A problémák feltárása, azonosítása különböző módszerek segítségével történhet (pl. interjúk, felmérések, jelentések és statisztikák alapján) – az érintettek pl. brainstorming (ötletbörze) keretében határozhatják meg az adott helyzethez kapcsolódó legfőbb problémákat.

Ezután meg kell keresni a feltárt problémák közötti ok-okozati összefüggést, meg kell határozni a problémák hierarchikus sorrendjét: ez alkotja a probléma-fát. Minden feltárt problémát értékelni kell, és az átfogó probléma meghatározása után fel kell tárni az ehhez kapcsolódó problémákat. Ha a probléma ok, akkor az alsó szintre kerül.

Egy átlagos probléma-fa 3-5 szintből áll. A probléma-fát bemutató ábrán a nyilak azt jelzik, hogyan következik egyik probléma a másikból.

A meghatározott probléma és okainak elemzése a valóságos helyzet negatív tényzőinek leírása. Az elemzés folyamán megállapítható, mely problémákat szükséges feltétlenül megoldani, melyeket vagyunk mi magunk képesek megoldani és melyeket szükséges megoldani más partnerekkel együttműködve.

A következő kérdés: Hogyan oldhatom meg az adott problémát ?

Ebben a következő kérdések lesznek segítségünkre:

- Milyen mértékben sürgető a probléma megoldása ?

- Mennyire fontos ?

- Van-e reális esély a megoldásra ?

- Ki hajlandó személyesen részt vállalni a probléma megoldásában ?

Fontos tudni, hogy egy problémának többféle megoldása, megoldási alternatívája is lehet. Soha nincs egyetlen helyes megoldás.

A megoldási alternatívák választási lehetőségeket nyújtanak:

- a helyszín megválasztására,

- az eljárási módok kiválasztására,

- a különböző partnerek és szervezetek bekapcsolására.

- A leghatásosabb, leggyorsabb, gazdaságilag és ökológiailag legmegfelelőbb megoldás vizsgálata során a lehető legpontosabban kell megítélni a választott megoldások következményeit. Az egyes megoldások következményeinek megítélése és összehasonlítása a lehető legjobb megoldási formához vezet, vagy néhány megfelelő megoldás kombinációjához.

- a sikeres terv és projekt alapját a probléma egyes okainak megoldására kiválasztott legmegfelelőbb célok és feladatok alkotják. 

A probléma-fa összeállítása után a következő lépés a problémák célok formájában történő újrafogalmazása, az ún. ”cél-fa” összeállítása. A probléma-fa könnyen cél-fává alakítható: ehhez a problémákat célokká kell fordítani (a felállított probléma-fa minden egyes ablakát átfogalmazzuk céllá).

A probléma-fa valamely fennálló helyzet negatív aspektusait mutatja meg, míg a célok elemzése a kívánatos jövőbeni helyzet pozitív aspektusait. A cél-fa tehát a probléma-fa tükörképe.

Ha az ok-okozati összefüggéseket jól állítottuk fel, akkor a célfa megmutatja, hogy a fő probléma megoldásához milyen részfeladatok megvalósításával juthatunk közelebb. Így biztosítható a terv célkitűzései és a feltárt problémák közötti szoros megfelelés.

A célfa segítségével választjuk ki azt a beavatkozási útvonalat, amely – adott idő- és forráskereten belül – egy konkrét feladattól garantáltan eljut a legfőbb célig.

A stratégia-elemzés során kerül eldöntésre, melyek azok a célok, amelyek bekerülnek a jelenlegi projekt céljai közé, és melyek azok, amelyek kimaradnak. A stratégia tehát olyan célokat tartalmaz, amelyek illeszkednek a tervhez a rendelkezésre álló idő és erőforrások függvényében.

A stratégia kialakítása során át kell tekinteni a különböző beavatkozások megvalósíthatóságát, ami a terv fókuszának elmozdulását eredményezheti. A stratégia kiválasztását követően a terv célkitűzései rögzítettnek tekinthetőek.

Szép napot kívánok !

                                                                                        Vastag László

                                                                                     Magyarkanizsáról

Felhasznált források:

www.vati.hu

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda : PCM kézikönyv

Transparens alapítvány: Projekt tervezés és pályázatírás